Megbékélés kápolna

Versöhnungskapelle

Kapelica Pomirenja

Amikor a település közvetlen közelében, a déli határnál
folytak a háborús események (1991-95), Beremendre is menekültek tömege
érkezett. Nap nap után elmentek a község fölött magasodó hegyre, ahonnan
láthatták az elhagyott horvát Baranyát.

Erről a pontról kísérték figyelemmel, miként esnek
áldozatul az esztelen háborús pusztításnak otthonaik, templomaik, falvaik.

Ebből a sorstragédiából és az őket befogadó, segítő
önkormányzat elhatározásából született az a példaértékű, és Magyarországon egyedülálló
kezdeményezés, hogy e helyen épüljön egy ökumenikus kápolna a különböző
nemzetiségek és vallások megbékélésére.

A Megbékélés kápolna ünnepélyes felszentelését és átadását
1998. május 31-én tartották.

Als in der unmittelbaren Nähe der Siedlung, an ihrer
südlichen Grenze die Kriegsereignisse (1991-95) stattfanden, sind zahlreiche
Flüchtlinge auch nach Beremend gekommen.

Tag für Tag gingen sie auf den Berg über dem Dorf, von wo
aus sie das verlassene Kroatische Baranya sehen konnten.

Von diesem Aussichtpunkt aus verfolgten sie mit ihren
eigenen Augen, wie ihre Häuser, Kirchen und Dörfer zum Opfer der sinnlosen,
barbarischen Verninchtung werden.

Aus dieser Schicksalstragödie und dem Beschluβ der
Selbstverwaltung, die Flüchtlinge aufgenommen hatte, ging die in Ungarn als
beispielhaft zu bezeichnende Initiative herfor, daβ die Vertreter der
verschiedenen Nationalitäten und religiösen Konfessionen im Zeihen der
gegenseitigen Versöhnung gemeinsam eine ökumenische Kapelle bauen.

Die feierliche Einweichung der Versöhnungskapelle fand am
31. Mai 1998 statt.

Kada su se u neposrednoj blizini, na južnoj granici
naselja odvijala ratna zbivanja (1991-95) i u Beremend je stizalo mnoštvo
izbjeglica.

Dan na dan su odlazili na južni dio brda koji se diže nad
selom odakle su gledali na svoju napuštenu hrvatsku Baranju.

Sa te točke su pratili kako su postajali žrtve besmislenom
ratnom razaranju njihovi domovi, crkve, naselja.

Zbog te tragične ljudske sudbine i uz odluku poglavarstva
naselja koji ih je primio i pomagao im se rodio primjeran i jedinstven plan u
Mađarskoj da na tom mjestu se sagradi ek

omenička kapelica za pomirenje raznih narodnosti i vjera.

Kapelicu Pomirenja su svečano predali i postevetili 31.
svibnja 1998. godine.

A
kápolna jelképei e tájék többnemzetiségű lakosainak szenvedéseire utalnak.

"Ihlető
forrása a pusztítás volt, de nem sikerült, mert az ember mindig erősebbnek
bizonyul, a rossz egyszerűen nem győzhet, velünk szemben nem győzhet, velünk
szemben csak vesztes lehet, ezt úgy is mondom mint magyar, úgy is mondom mint
építész" /Csete György/

1996
Pünkösd napján avatták a "VETREIBUNG-BEREMEND,LAPÁNCSA,ILLOCSKA" emléköveket.
Ötven évvel azelőtt Pünkösd napján indult el e helyről látható vasútállomásról
Németországba a vonat a kitelepített-kiűzött sváb családokkal.

"DÉL-BARANYA
1991-1998" emlékkövet a kápolna szentelése napján helyezték el. Az évszámok
utalnak a délszláv háború kezdetére és a béke megállapodásra.

A
nagyharangon a magyar,német,horvát himnusz első sora olvasható. A kisharangba a
szózat első sorát öntötte Gombos Miklós harangöntő mester.

Csete
Ildikó textiltervező zászlaján  a
szivárvány alatt  három nemzet színei
jelennek meg.

A
tornyokon látszó sérülések és a szögesdrót a háborúkra emlékeztetnek. A tornyok
bimbójában kis harangocskákat szólaltat meg a szellő.

Az
Orion, más néven Nimród, a magyarok ősatyja csillag-képet láttatja a bejárati
ajtó dísze .

Vígh
Kristóf zeneszerzőt a "Békehimnusz" kantáta megalkotására ihlette a kápolna
terve, abban felcsendül a három ország  himnusza. Előadása a kápolna szentelésekor
volt, és Budapesten 1998 augusztus 20-án bemutatták  a Mátyás templom ünnepi műsorán.

A
kápolna helyszíne illeszkedik a kőbányászat befejezését követő tájépítészeti elképzelésekhez.  Legfőbb támogatója Duna-Dráva Cement Kft. és
Beremend Nagyközség Önkormányzata.

Az
"új" cementgyár építésének harmincadik évfordulóján Oberritter Miklós elnök-
vezérigazgató és a tulajdonosok képviselője e helyen emlékkövet avattak és fát
ültettek.

Beremend
Nagyközség Önkormányzata gondoskodik a kápolna és környéke szépen tartásáról,
évente szabadtéri koncerteket szervez.

A
kápolnában láthatók a Kristály-barlangot bemutató képek, ásványok és a bányászat
során feltárt őslény-maradványok kiállítása, valamint helyi művészek alkotásai. 

A
Megbékélés Kápolna alapítványt sok magánszemély támogatta adományával. Az
adományok gyűjtésében és a kápolna eszmeiségének megőrzésében sokat fáradozott
Ronta László, Pekker Mátyás, Csicsó János plébános, Maria Rostan, Steibler
Sándor, Julius Schmidt és a korábbi kuratóriumok tagjai: Kovács Sándor,Leiszon
János, Mátyás Károly,Molnár János, id. Orsokics István,Szászné Nagy
Eszter,Torjanácz Anna, Zick János,Zsilinszky Zoltán

Egyházi
rendezvények közül népszerűek a keresztelő, esküvői szertartások és
Petárda-Újbezdán- Beremend katolikus hívőinek pünkösdi közös istentisztelete.

 Az alapkő letételétől szorosan kötődik
Beremendhez és a kápolnához az "Eszéki Petőfi Népkör"és annak énekkara.

A
kápolna zarándokhelye a "Frühgottesdienslert" egyházi közösségnek Heidelberg/Dossenheim-ből.
Vezetőjük Rosa és Dieter Schmich adományaikkal segítik egyházközségünket.      

Kápolna
tervezője

Csete
György és Dulánszky Jenő  /+2000/

Alapítók
Mayer Mihály megyéspüspök, Keresztes K. Sándor volt környezetvédelmi miniszter
és  Petrekovich Perjés András.

                                                                                                          Heindl
József

                                                                                                          kuratórium
elnöke

Csete
György Kossuth-díjas építész üzenete 2009. Karácsonyán:

"Ti
őrzitek Magyarország legszebb keresztjét"

A
kápolna építését adományukkal támogatók névsora /időrendi sorrendben/:

Ronta László, özv. Pál Sándorné, özv. Schmidt Ádámné,
Szörényi Jánosné, Tréber Klára, özv. Alföldi Jánosné, özv. Réger Istvánné, özv.
Stefulj Józsefné, id. Kondor Jánosné, Walter Ádám, Szákovics Józsefné, Kovács
János, Zick János, Ferenczi Ferenc, Zátrok Pál, dr. Bárdi Lászlóné, Bognár
Józsefné, Ferencz Jánosné, Fuchs Jánosné, Horváth Sándorné, özv. Csökli
Gyuláné, Wéber János, Róth György, Róth Györgyné, Róth Kornélia, Straub Péter,
özv. Vlasits Józsefné, Beremendi egyházközség, Binder Józsefné, Lórisz
Mátyásné, özv. Mariánovics Istvánné, Horváth Pálné, Schmidt család, Kovács
Pálné, Tomin család, özv. Sztévics Istvánné, Pluzsár család, Vorgics Márkné,
Horváth Pálné, Blázsevits Márton, Szabón Ferencné, özv. Szarka Ádámné, Várfalvi
István, Kovács Józsefné, Schmidt Jánosné, Kirsztmann Frencs, Csucsi László,
Óvári Györgyné, özv. Füfe Imréné, Kempf János, Tarján Vilma, özv.Sulteisz
Béláné, özv. Sadl Mihály, özv. Kelbert Péterné, Jauch Józsefné, özv. Bakó
Imréné, Havasi Istvánné, Kelbert Antal, Kubatovics János, Puskás Veronika,
Villányi asszonykórus, Lapáncsai egyházközség, Dénes György, Mátyás Károly,
Német olvasókör, Bender Ferenc, Márkovics Márk, Szalay Lajos,

Zeller  Józsefné,
Kozákné Balassa Magdolna, Vikor Józsefné, Tóth Istvánné, Hirth Ferenc, Szabó
Ferencné, Kovács János, Bárdi László, Baumstark Kath, Feuerbach Anton, Frank,
Frank Elizabeth, Hofmann Josef, Hohmann josef, Krall, Krall, Kremer /Senior/
Franz, Krix Maria, Mates Josef, Mayer /Brust/ Helene, Mehler Theresia, Pirgl
Anna /Lapáncsa/ Pirgl Sidonia /Lapáncsa/

Összefoglaló

a beremendi bánya rekultivációs tervének előzményeiről

1.      
1972.december
7. bányatelek megállapítását előkészítő jegyzőkönyv

A járási és
megyei Földhivatal tett érdemi megállapítást, ennek köszönhetően írta elő a
bányahatóság az 5 éves kisajátítási ciklusokat.

2.      
Bányatelek
határozat 1973.március 31.

Miért 100 x
100-as kutatófúrások mentén jelölték ki a határt? Rekultivációval nem
foglalkozik, visszamaradó pillérnek csak a kőbánya iroda környékét, a
hidroglóbuszt és a strand vízellátását szolgáló barlangot hagyja meg.

3.      
Rekultivációs
terv 1986. november /Kovács Ferenc miskolci egyetemi tanár/

1987 elejétől
még letermelhető 25,1 Mt kő és 16,9 Mt márga. Ezen kívül a kristálybarlang még
leköt 3,4 Mt követ. Jelzi, hogy a kristálybarlang előtt is nagy üregrendszer
van. Előírja humusz deponálását. Mivel az újrahasznosítási cél nem
fogalmazódott meg, részletes rekultivációval nem foglalkozik az anyag

4.      
Közérdekű
kérvény 1989.november 28.

 Kérvény és tulajdonosi aláírások Beremend
Nagyközség Közös Tanácsa felé.

Tanácselnök
átirata  BCM Rt, Bányaműszaki
Felügyelőség és a   panaszosok felé.
1990.01.02.

Emlékeztető az
érintettek tárgyalásáról

5.       Katona Lajos levele a Tanács felé
1990.január 8.

Biztosan azért szervezkedek, mert ez évre
tervezik a szőlőnk kisajátítását!

6.      
Emlékeztető
az érintettek tárgyalásáról 1990 január 9.

Aláírók kérik a
felesleges kisajátítások leállítását és a bányahatár módosítását.

7.       Közérdekű bejelentés a Nagyközségi Tanács
felé 1990. február 14.

A tulajdonosok nem járulnak hozzá a
kisajátításhoz, kérik a bánya felőli peremvonal közös megegyezésen alapuló
kijelölését.

8.      
Kérelem
a Dél -Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra 1990.04.04.

9.      
Jegyzőkönyv
kisajátítások ügyében a tulajdonosok-gyár-tanács közötti tárgyalásról
1990.06.05.

10.  
Katona
Lajos műszaki igazgató levele a Tanácsra. 1990.05.15

Korábbi elképzelés szerint
leművelik a déli -keleti  zártkerteket,
legfeljebb késleltetik az ütemet. A tanács hozzájáruló nyilatkozatot adott  a kisajátításhoz!!

Ekkor határoztam el véglegesen, hogy
indulok az önkormányzati választáson.

Polgármesteri programomban kiemelt helyen
volt, hogy a környezetvédelem területén és a Beremendi-domb elbányászásának
szinte minden korlátot nélkülöző 1972-es bányatelek jogosítványok módosításában
kezdeményező szerepet vállalok.

11.  
Választási
programom,féléves értékelés

Elindul a  Beremendi-domb környező szántóföldek szintjéig
történő elhordásának megakadályozásáért való önkormányzati küzdelem

12.  
 " A Beremendi -domb sorsa" cikk a helyi
Újságban 

13.  
Kérelem
a KVH felé 1991. április 2.

A
képviselőtestület határozata alapján kéri a KVH intézkedését bányahatár és
bánya rekultivációs terv módosítására.

14.  
KBF
szakhatósági állásfoglalás 1991. május 5.

15.  
Kléri-Specht
rekultivációs tervjavaslat 1991. december 9.

A "c"
tervjavaslat tartalmazza az önkormányzat bánya rekultivációs koncepcióját.

16.  
Kérelem
a KVH felé 1992. január 20.

Kléri-Specht
tanulmány szerinti terület védetté nyilvánítását kéri az önkormányzat.

17.  
Levél
a BCM Rt. felé 1992. január 29.

Az önkormányzat
kéri a bányahatár módosítását a déli zártkertek vonatkozásában. Egyben
tájékoztatja a gyár vezetését a védettségi eljárás megindításáról. A levél
megjelent az Újságban "A Beremendi-domb
sorsa II." címen.

18.  
Keresztes
K. Sándor miniszter tájékoztatása 1992. március 2.

Részletesen
tájékoztatjuk a természetvédelmi gondokról, egyben Beremend jelentkezik a
Megbékélés Kápolna felépítésére.

19.  
Falufejlesztő
bizottsági ülés 1992. március 20.

Katona Lajos
műszaki igazgató kemény kritikája az önkormányzat bányát érintő
elképzeléseiről. Válaszként  megírtam a "A Beremendi -domb sorsa III." cikket.

20.  
BCM
Rt. tájékoztatása 1992. március 30.

Országos
védettség helyett helyi védettségi eljárást kezdeményezünk.

21.  
Egyeztető
tárgyalás helyi védettség ügyében 1992. április 1.

KBF nem küldött
képviselőt, KVH támogatásáról biztosította az önkormányzatot.

22.  
 A gyár vételi ajánlatai a még megmaradó
zártkertekre. 1992 április 3.

Cinikus
lépés, hiszen korábban megígérték, hogy nem gyalulják le a meglévő szőlőket.
Akik személyes döntésük alapján eladták területüket, azok sorsa ma is
lebegtetett alku kérdése. Volt olyan terület, ahol vegetációs időszakban  eldózeroltak. Ma kaszálásra használják a
bérlők, remélve a jövőben újra birtokba vehetik és az a kultúra alakítható ki,
mely ezer éve jellemző volt e területre.

A  felvásárolt, de sértetlenül hagyott területek
jelenlegi területeket nagyon gondos gazdák művelik. Szintén remélik, hogy
reális áron valamikor tulajdonuk lesz.

23.  
Újságcikk
a D-Naplóban"Ökumenikus kápolna épül Beremenden?" 1992.04.08.

24.  
Levél
Csima Péter Kertészet Egyetem docensének. 1992.04.13.

25.  
 Levél a BCM Rt-nek tájékoztatóul a helyi
védettségi rendelet előkészítettségéről. 1992.04.24.

26.   Helyi védettségi rendelet 1992. április 26.

A védettségben
mellékelve az érintett telektulajdonosok támogató aláírása. Miután a BCM Rt.
egyre intenzívebb területfelvásárlást folytat - az eladni szándékozó
tulajdonosoktól nem kértünk aláírást.

27.  
Laurs
Kft megbízása tájrendezési terv készítésére. 1992.04.30.

28.  
A KVH
és a BCM tájékoztatása a helyi védettségről 1992. május 4.

Egyben értesítés
a kristálybarlang északi feljáróján gömb fülkék és barlangnyílások  kerültek elő.

29.  
Bányabizottsági
ülés. 1992.05.08.

30.  
BCM
tájékoztató a szakhatóságok állásfoglalásaikról a védettségi rendelettel
kapcsolatban 1992. május 27.

Felhívja az
önkormányzat figyelmét, hogy szakhatósági állásfoglalásuk nélkül hoztunk helyi
védettségi rendeletet.

31.  
Bányabizottsági
ülés. 1992.06.12.

                Szakhatósági
állásfoglalások értékelése.

32.  
OKVH
1992. június 16.

Országos
védettségre nem, de helyi védettségre javasolja a Kléri-Specht féle pillért.

33.  
Csima
Péter docens, Kertészeti Egyetem tájvédelmi szempontú rekultivációs
tanulmányterve 1992. júliusa.

A bánya
bizottság minden vonatkozásban támogatja és alapkoncepciónak tekinti.

34.  
Jegyzőkönyv
a kőbányában a feltételezett barlangokról 1992. július 23.

Hazslinszky
Tamás /OTVH Barlangtani Intézet/ indokoltnak tartja a barlang felkutatását. A
megkutatás azért maradt el, mert időközben a BCM Rt. - német tulajdonosok - és
az önkormányzat között elvi megállapodás született, hogy követ érintő kérdésben
helyi védettséget nem kezdeményez az önkormányzat.

35.   Bányabizottsági ülés Detky Rita
tájrendezési tervéről.

Az önkormányzat által
készítetett Rekultivációs terv és Tájrendezési terv alapján történik az új
bányatelek kialakítása.

36.   Testületi ülés, melyen jelen vannak a német
tulajdonosok, 1992. augusztus 3.

Augusztus 13-i
német telex visszaigazolja a megállapodásokat, miszerint: tulajdonosok
támogatják a bányahatár módosítását amennyiben az északi oldalon pótterülethez
jut a gyár. Támogatja a közös rekultivációs terv készítését. Továbbra is 22
millió tonna mészkővagyonnal számol, azaz a kristálybarlang környékén ne
kezdeményezzen védettséget az önkormányzat.

37.  
A
köztársasági megbízott törvényességi észrevétele 1992. augusztus 26.

Hiányolja a KBF
szakhatósági állásfoglalását helyi védettségi rendeletünkhöz.

38.  
Az
önkormányzat válaszlevele Heidelbergbe 1992. szeptember 4.

39.  
G.
Detky Rita tanulmányterve 1992. szeptember 8.

A déli
zártkertek bánya felőli peremvonalának kijelölése, valamint a kápolna javasolt
helyszíne.

40.  
Levél
a BCM Rt-hez 1992. szeptember 9.

Az elért
megállapodások összefoglalása, tájékoztató a Csima Péter által készített
rekultivációs

tanulmánytervről,
illetve új rekultivációs terv készítésére és a bányahatár módosítására kérik
fel a BCM Rt.-t. Kompromisszumként kérjük a gyár vezetését, hogy a
kristálybarlang védőpillérére tervezett feljárók mészkővagyonának felhasználását
a bánya leművelésének végső időszakára halasszák.

41.  
Bánya
bizottsági ülés 1992. szeptember 11.

KBF-től
jelenlévő Kovács Béla kifejti szakvéleményét, miszerint a BCM Rt.  és az önkormányzat között kell
kompromisszumos megoldást találni. Jelen volt a Creditanstalt igazgatója Simor
András ,aki jelenleg a Jegybank elnöke! A gyár privatizációjában képviselte

az államot

42.  
BCM
kinyilvánítja együttműködési készségét az új bányatelekre,amennyiben a
lebányászható nyersagyag mennyisége nemcsökken.

43.  
Levelek
a helyi védettségi rendelet visszavonási szándékáról.

44.  
Helyi
védettségi rendelet visszavonása 1992. október 29.

Feltétele: a
bányahatár módosítása a 100-as mészkővonal mentén, illetve további zártkertek
vásárlását szüntesse be a BCM Rt. Újságban megjelenik a testületi jegyzőkönyv.

45.  
A BCM
Rt. visszaigazolja a feltételeket 1992. november 17.

46.  
Bohus
Géza docens véleménye az önkormányzat által készített 3 tanulmányról.

Előzmények:

a./ 1969.
áprilisában többek között Bohus Gézát megbízták bányatelek kialakítási tervek
készítésével.

b./ 1985-ben
felkérték a Kristálybarlang védőpillér tervezésére

c./ részt vett a
rekultivációs terv készítésében /1986-ban/

Bírált
tanulmányok közös vonásai szerinte:

"a déli
bányamezőt nem szabad leművelni" Ez így igaz, talán emberibb megfogalmazás
lenne: Beremend utolsó szőlő-gyümölcs termesztésére használt zártkertjét bűn
elhordani, a cementgyártáshoz szükséges márga e területen kívül is biztosítható
minimum 50 évig. Alapvetések közül alapos nézetkülönbség van közöttünk: nem
indokolatlan korlátozáson törjük a fejünket, hanem a természet védelmében. A
BCM Rt. nyersanyag bázisa 50 évre biztosított - nehézségeit nem szabad a
természetvédelem számlájára írni.

Kléri-Specht
tanulmányból kiemeli, hogy a szőlősgazdák korábbi tiltakozás ellenére sorra
eladták földjeiket. A BCM minden áron való felvásárlási politikájának eredménye
volt az adás-vétel.

Maga is
elismeri, hogy a rekultivációs terv több részben túlhaladott - a 10. oldalon
tett megállapítása megdöbbentő: "beremendi tájat két karakteres látnivaló uralja:  - a Nagyszársomlyó tömege és - a Cementgyár
....... ezeket fedi el a visszahagyásra javasolt sziklaorom".

A
Beremendi-dombnak köszönheti Beremend történeti létét. Milyen módon alakul a
helyén tátongó lyuk - közömbös látványa 86-os rekultivációs tervet készítő
számára. A 10-11. oldalon felvázolt rekultivációs szempontok elfogadhatatlanok.
A BCM Rt-nek nem kötelessége elsimítani a környező szántások szintjéig
valamennyi dombmaradványt. Az 1972-ben természetvédelmet figyelmen kívül hagyó
bányatelek fektetés /100 x 100-as fúrólyukak mentén körbehatárolt terület/ nem
lehet jogi alapja a teljes leművelésnek.

47.  
Csima
Péter: "Vélemény a véleményről"

Kemény szavakkal
bírálja Bohus Géza tanulmányát, mely kizárólag a gyár érdekeit tükrözi.

48.  
Bányahatár
módosítási és tájrendezési szakmai anyagok elkészítése.

Az önkormányzat
bánya bizottságának vezetője dr. Zsifkovics István, G. Detky Rika, a Laurus
Kft. képviseletében, Bohus Géza, Kléri János és Magusics Mihály bányaüzem
vezető folyamatos konzultáció mellett előkészíti az új rekultivációs tervet és
a déli zártkertek helyett északi oldalon kibővített bányatelek anyagait.

Elfogadott
elvek: -     Megbékélés Kápolna jelenlegi helyszínre
épüljön,

-         
Déli zártkertek maradnak,

-         
Kristálybarlang védőpillérére feljáró lesz,

-         
Tanácsi bányákra vonatkozó négy alternatíva
közül "csak a kis udvar marad"

49.  
Rekultivációs
terv 1994. novembere /Bohus G., Csima P., Kléri és Specht Bt., Laurus Kft./

Elfogadásra
javasolja az önkormányzat. Újrahasznosítási szempontokat írásban ismertettem,
mely melléklete a rekultivációs tervnek.

"Az október 21-i
megkeresésük alapján tájékoztatom Önt a beremendi bányatelek rekultivációjához
kapcsolódó újrahasznosítási célokról,melyeket az Önkormányzat korábbi
határozataival erősített meg:

1.      
A visszahagyott mészkőfelület(100-as szint)
elsődlegesen szabadidő park és kiránduló hely kialakítására tartjuk
alkalmasnak. E terület karsztvíz ézékenysége miatt nem javasoljuk humusszal
történő lefedését. Kérjük viszont, hogy a bányászat során keletkező
karsztosodott nagyobb "batárokat", illetve azokat a köveket , melyek később
alkalmasak sziklakert építésére - a rekultiváció céljára meghagyni.

2.      
A déli márgamező még érintetlen termőtalaját
meghagyva mezőgazdasági művelésre - elsősorban szőlő, gyümölcsös céljára
javasoljuk változatlanul hagyni. Ezen a területen épülő "Megbékélés Kápolna"
területe közterület, parkosításáról az alapítvány, illetve az önkormányzat
gondoskodik a jövőben.

A zártkertek leművelt mészkőbánya felőli rézsűjén és
padkáin füvesítést és magas növésű lombos fák telepítését kérjük a szél okozta
erózió csökkentése érdekében.

3.      
A tanácsi bányák udvarának és az összekötő
gerincnek felületei maradjanak érintetlenül, hiszen nagyon szép, önmagát
rekultivált, jó mikroklímával rendelkező kirándulóhelyek lehetnek.

4.      
A Hegyalja dülőben kialakításra kerülő
márgabánya újrahasznosítását jelen pillanatban nem tartjuk célszerűnek
megfogalmazni, hiszen a cementgyár élettartamával megegyező ideig tervezik ott
a nyersanyagtermelést.

5.      
Kérjük változatlanul hagyni a lőszerraktár és a
karsztkút körüli területet. A karsztkút hosszútávon biztosíthatja a strand
vízellátását. A lőszerraktár is értékes helyiségeket tartalmaz, elbontása
célszerűtlen és költséges. Üzemépületek környékén továbbra is ipari funkcióra
javasoljuk  használni az kiépített
infrastruktúrája következtében.

Beremend, 1994. 10.26."

50.  
2841/4/1994.
"Beremend" bányatelek bővítése bányakapitánysági határozat 1995. január 25.

 Részletek
a határozatból:

A D-i
márgaterületek, illetve a Hegyalja útnál a rekultivációs tevékenység
befejezését követően a bányatelek határpontjainak módosítását kell
kezdeményezni.

Határidő: tárgyi
terület rekultivációjának befejezése

Felelős: felelős
műszaki vezető

2841/3/1994. "A
Beremendi Kristálybarlang védőpillérének módosítása" határozat

"A barlang
védőpillér módosítását csak a bányaművelés utolsó fázisában lehet elvégezni.

A módosítás
gyakorlati megvalósítására részletes kiviteli tervet kell készíteni
/időütemezéssel/, melyet a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságnak meg
kell küldeni. Az igazgatóság a pillércsökkentés során folyamatosan ellenőrzi
majd a barlang állapotát, melynek romlása esetén a pillérmódosítás leállítását
kezdeményezi.

Határidő:
azonnal és folyamatos

Felelős: felelős
műszaki vezető"

51.  
Levél
Oberritter Miklós DDCM elnök-igazgató részére 1997.január 27.

Tájékoztatom:

-         
nem vonnak be a műszaki-üzemi tervek
előkészítésébe

-         
közel 1 millió tonna humusz hiányzik a
területről

-         
D-K-i oldalon csapadékvíz elvezetése nincs
megoldva

-         
D-i oldalon és a Hegyalja útnál bányatelket
módosítsanak

-         
Zártkertek magántulajdonba vagy hosszútávú
bérbeadása

-         
aragonit kőtömböket gyűjtsék a 100-as szinten

-         
felhívtam a figyelmet a zuckerbányai barlang
létére és a tanácsi bánya barlangjaira,

-         
előkerült őslénytani maradványok leletmentése.

52.  
Levél
Havasi Ildikó geológiai szakfelügyelő részére, Nemzeti Park 1997. április 2.

Kísérjék
figyelemmel, hogy

-         
a termőtalaj szükségtelen elhordására ne
kerüljön sor,

-         
a kristálybarlang nyaktag kialakítása és a
tanácsi bánya leművelése csak a bányászat utolsó fázisával lehessen elvégezni,

-         
a zuckerbányai barlang lebányászását ne
engedélyezzék.

53.  
Képviselőtestületi
ülés 1997. november 11.

A DDCM Kft.
rekultivációs elvei alapján / egyező a tervbe foglaltakkal/ 146/1997. /XI.11./
számú képviselőtestületi határozat.

A rekultivációs
terv része legyen a rendezési tervnek, a felhagyott területek újrahasznosítója
és tulajdonosa az önkormányzat kíván lenni, a képviselőtestület tudomásul
veszi, hogy a déli területeken a peremvonal kialakítása megvalósult, a rézsűk
kialakítása a zártkertek felőli oldalon befejeződött. Ez utóbbi Magusics Mihály
kérése volt.

54.  
745/1998/2
"Beremendi bányaüzem Tájrendezési Terve" határozat 1998. március

A négy évvel
ezelőtti anyagot hagyja jóvá. A tervből nem tűnik ki változási szándék.

55.  
Üzemi
tervek előkészítésébe nem vonják be az önkormányzatot.

Tájékoztató
levelek arról, hogy a bányaműveléssel milyen vonatkozásban térnek el a korábbi
megállapodásoktól.

1.      
Katona Lajos gyárigazgató:

D-i területen elmarad a telekhatár-módosítás,
területek eladása vagy hosszútávú bérbeadása. Levélre válasz nem érkezett.

2.      
Iványi Ildikó igazgató, Nemzeti Park:

Kistanácsi bánya elbányászását meg kell akadályozni.
Válaszában "a polgármesteri hivatal megkeresése ellenére szakhatósági
állásfoglalást nem adott" a rekultivációs tervhez!?

3.      
Pető Géza bányakapitány:

-         
Bányahatár módosítás nem áll szándékában a
gyárnak, kezdeményezze ezt a hatóság a korábbi határozatának megfelelően.
Válasz: a bányakapitányság túlment hatáskörén, miszerint 1994-ben előírta a
rekultivációt követő bányatelek módosítást déli oldalon és a Hegyalja út
mentén. Nem látja indokoltnak, hogy a törvény erejénél fogva a kapitányság
kezdeményezze a telekmódosítást.

-         
A déli oldalon 
/60, 58 és 54-es töréspontok felett/ feleslegesen bányászták el a
talajt, alatta kő nem található.

-         
Az elbányászott és rekultivált területek
újrahasznosításra történő visszaadása fokozatosan történjék a
természetvédelemről szóló törvény szellemében.

56.  
Jelenlegi
helyzet:

1.      
Déli zártkerteknél és a Hegyalja utcánál
bányahatárt nem módosít a gyár.

2.      
Hiányzik a területről közel 1 millió tonna
termőtalaj.

3.      
Visszahagyott peremeken nincs megoldva a
vízelvezetés. Elgazosodott akácos területekről bányaudvarba folyik a
csapadékvíz. Veszélyezteti a felszín alatt 4-5 méterre lévő karsztvizet.

4.      
Kritálybarlang feljáróját és a védőpillér
kialakítását részletes tervek nélkül művelik.

5.      
Szigorú természetvédelem helyett el akarják
bányászni a "kisudvart"

6.      
Meddő anyaggal töltik el az északi oldalon,
bányatelken kívül leművelt zártkertek helyét, a meddő anyag között bitumenes
úttörmelék, szennyezett föld van nagy mennyiségben.

7.      
A leművelt részek újrahasznosítását csak a
bányászat befejezése utánra tervezik. A lebányászott területek eredendően
Beremend belterületéhez szervesen kapcsolódtak. Az

idegenforgalmi hasznosításra vonatkozó elképzelések
kiemelkedő fejlődési lehetőséget jelentenek a falu számára. Ilyen értékek: 28
fokos karsztvíz, geológiai ritkaságok, vulkáni bazaltkúpok, kristálypark,
őslény maradványok tömegét tartalmazó breccsák, szoborpark, Megbékélés Kápolna,
strand, stb.

8.      
Az 1913-ban felfedezett zuckerbányai barlang.az"
Ördöglyuk" ne semmisüljön  meg,
feltárásával a közönség által is látogatható barlang alakítható ki.

Fel kell térképezni a 100-as szinten már lebányászott,
de a szint alatt tovább  húzódó

barlangokat.

Beremend, 1999.11.19.                                      
Heindl József polgármester